2014 September 12

10 ok, amiért a zenei helyek nem válaszolnak az e-mailjeidre

Morcz Fruzsina, a Zeneipari menedzsment kurzus vezetőjének írása

Sok fiatal zenekar, kezdő zene(kar)i menedzser panaszkodik arra, hogy nem válaszolnak az e-mailjeire. Az összeesküvéselméletektől („Magyarországon csak akkor érsz el valamit, ha lefizeted a szerkesztőt!”; „Személyes ismeretség miatt kerültek be a fesztiválra!”) a személyes sértettségen át („Mennyire rosszak azok a dalok, amiket játszanak!”) a teljes pesszimizmuson keresztül (“Magyarországon nincs is zeneipar!”; “Ezek mind dilettánsok!”) egészen az adott zeneipari cégnél/fesztiválnál/médiánál dolgozó szakemberek hozzáértésének megkérdőjelezéséig („Lopta az egész setlistet, amit játszik a rádiója!”; „Tudtad, hogy nincs is diplomája?”, “Nem ért hozzá!”) tartanak a válaszok, miért nem kap egy-egy produkció vagy ötlet nagyobb megbecsülést vagy több lehetőséget.

mailchimp-for-musicians Kezdődő idiotizmus lenne azt állítani, hogy érdekek és személyes ízlésítéletek nem játszanak fontos szerepet egy olyan kreatív iparág működésében, mint a zene, de amikor egy produkció felépítésén dolgozuk, a saját életünket is megkönnyítjük, ha nem az előítéleteink vagy a korábbi csalódásaink vezetnek bennünket a kommunikációnkban.

És igenis léteznek olyan csodák, mint a kezdő menedzserként megírt, ismeretség és kapcsolatok nélkül nélkül nyert zenekari pályázati pénz; személyesen nem ismert, de nyitott és az adott zenekarnak jó idősávot kínáló fesztiválszervező (ezeket a Zeneipari Hivatal jó néhány diákja ismeri és jómagam is számtalanszor tapasztaltam pályakezdőként).
Ma sem ismeretlen a jelenség: mikor tavasszal a Zeneipari menedzsment kurzusunkkal szakmai kiránduláson Pécsett jártunk, maga Kálocz Tamás, a Fishing On Orfű szervezője mesélt nekünk ilyen korábban-általa-sosem-hallott-zenekarok fesztiválukra való meghívásáról.

Ezt Tomival kapcsolatban, egy másik zenekar esetében, egy hónappal a kirándulásunk előtt az egyik akkori diákunk is megtapasztalta és boldog Facebook csoport-posztban osztotta meg velünk: mint zenekarmenedzsert egy olyan magyar film megnézése után hívta fel őt ismeretlenül Kálocz Tomi, amiben az általa képviselt zenekar dala is elhangzott, hogy nem lépnének-e fel náluk a Fishing On Orfűn… Másikuk ugyanezen a platformunkon azt mesélte (ezeket mind bizonyítani tudjuk, mert archiváljuk), hogy a Petőfi Rádióból hívták fel, nem vinné-e be az általa képviselt előadót egy interjúra…

És igen, tudom, minden jó példára jut számtalan rossz, amivel lehet magunkat megint stresszelni, de mégsem magyarázhatod mindig magadnak azt, hogy azért nem cselekszel, mert semmi értelme és minden csak a kapcsolatokon múlik… (A kapcsolatok sem teremnek ám a bokrokon, ha már itt tartunk és nem is öröktől létezőek… Sőt, ismertem olyat is, akinek hiába voltak igen jó kontaktjai, mivel adottságai, tehetsége, intellektuális és érzelmi intelligenciája kevésbé, nem tudta a kontaktokat konkrét eredményekké változtatni…)

A zeneipari menedzsment szakirodalom-alapbibliának számító All You Need To Know About The Music Business szerzője, Don Passman azt írja könyve bevezetőjében, hogy ha a zeneiparban kezdesz el dolgozni, tanuld meg kezelni az elutasítást.

Manfred Lappé, a Warner kiadó egykori közép-kelet európai régiós vezetője úgy fogalmaz, hogy „vedd úgy a nemet, mint egy elhalasztott igent”.

Ezeket vésd eszedbe, amikor egy produkció érdekében stratégiát tervezel és ennek apró lépéseként e-maileket írsz. Azt javaslom, semmiképpen se légy hurráoptimista, de igyekezz pozitívan hozzáállni a menedzsmentmunkádhoz.

Az alábbiakban a sok elképzelhető közül tíz olyan hibát mutatok be, amit ha elkövetsz, elég alaposan indokolhatja, kezdő zenekarként vagy menedzserként miért nem kaptál választ a zenei szerkesztőnek vagy fesztiválszervezőnek címzett leveledre.

Mi a Zeneipari menedzsment kurzusunkon azt is tanítjuk, hogyan kell jó e-maileket írni, a megszólítástól egészen az elköszönésig.

1. Szerencsétlenül szerkesztett, rossz helyesírással megírt e-mail.

Bár erről idehaza a zeneipari témájú cikkekben, zenészekkel készített interjúkban kevés szó esik, a zeneipar egy a kreatív iparágak közül – egy fogalom alá tartozik így az előadóművészetekkel, a könyvkiadással vagy az építészettel. Ezek valóban rangos szakmák, amelyben jellemzően sok felsőfokú végzettségű, de legalábbis az alkotás, a művészetek felé nyitott szakember dolgozik. Éppen ezért egy jól megírt e-mail alapvető fontosságú. Nemcsak az a lényeges, hogy a megfelelő megszólítást, e-mailterjedelmet vagy valakire való hivatkozásokat (“Tóth Tibortól kaptam meg az e-mailcímed…”) használd, hanem az is, hogy érthetően, olvashatóan, jól központozva írt-e az a szöveg.

Néhány hete ugyan reprezentatívnak nem tekinthető, de elég széles kutatást folytatok a kollégáim körében és mindenhonnan azt a választ kaptam: a rettenetes helyesírással, érthetetlenül megírt e-mail igencsak csökkenti a válaszolási esélyeket. Gondold végig: aki nem tud összeszedetten, célratörően fogalmazni, a másik idejét tiszteletben tartó, nem időrabló e-mailt írni, azzal gyanús, hogy együttdolgozni is nehéz, sőt sanszos, hogy a felkínált zenei produkció is hasonló kvalitásokkal bír.

Mindennek, amit a produkciód égisze alatt kommunikálsz, ugyanazt a értéket és minőséget kell sugároznia, mint a zenédnek – így tudsz bizalmat ébreszteni.

1551616_10202198798705897_4627295_n2. Nincs szakmai ajánlásod.

Nem, nem mondok ellent magamnak. Hiszem és látom (bár a született pesszimistákat valószínűleg nem tudom meggyőzni), hogy van az iparágnak olyan része is, ami kapcsolatoktól függetlenül működik.

Azonban az, ha valaki, aki ismert és elismert zeneipari szereplő, előzetesen pozitívat nyilatkozott rólad, mert értékesnek tartja a munkád, olyan, mint egy, a produkciód minőségről kiadott pozitív értékelésű oklevél. Lehet ez egy menedzser, aki felhívja rád egy zenei szerkesztő figyelmét vagy egy hangmérnök, aki két jó szót szól az érdekedben abban a klubban, ahol hangmérnökként dolgozik.

Számtalan magyar zenész van, akit annak idején így dícsért egy ismert, tekintélyes zenész (mint Bérczesi Robit Bródy János, Czutor Zolit Presser Gábor vagy a legutóbbi Deezer-kampányhoz készült videóban többek között Németh Juci és Egyedi Péter ajánlotta a Middlemist Red zenekart). Ez a pozitív vélemény lendíthet a karriereden, ha jókor és jól használod, hivatkozod!

Amennyiben rendelkezel egy ilyen ajánlással, az e-mailben megfelelő szakaszában felhasználva, akár idézetként, írd le!

3. Teljesen kezdő vagy és ez érződik.

A kezdő ebben az esetben nem azt jelenti, rossz a zenéd vagy azt, hogy amatőr vagy. Azt jelenti, hogy a gyakorlatlanság miatt esetlen lehetsz és ezért nem sikerül jól megfogalmaznod az e-mailt. Az is elképzelhető, hogy semmilyen eddigi eredményed nincs, úgymint jelentősebb fellépések, előzenekarkodás, veled készült interjúk. Azaz referenciák nélkül jelentkezel be az e-maiiled címzettjéhez. A helyzet így sem reménytelen, sőt! Koncentrálj a többi pontra, hogy azokat a hibákat ne kövesd el és máris jobb esélyekkel indulsz!

4. Nem passzolsz a zenei profilba.

Itthon számtalan sértődés származik abból, ha egy fesztivál/klub/rádióban dolgozó zenei szerkesztő egy zenekart nem válogat be a programjába, pláne, ha a levelükre a zenészek választ, azaz kedves, de határozott elutasítást sem kapnak.

Amit ilyen esetben tehetsz, az az, hogy először (az esetleges összeeskövéselméleteket félretéve) elgondolkozol azon, hogy mi lehet az oka a visszautasításnak. Vajon a klub is rockzenekarokat léptet fel vagy más a zenei stílusa, mint neked? Vajon a rádió kialakított zenei profiljába tényleg illik a te dalod vagy más platformokon kell keresned a helyed?

2012 októberében, a Hangfoglaláson, egy, az Artisjus által szervezett szakmai kerekasztalon elég komoly vita alakult ki a hazai rádiók zenei kínálatának összeállításáról és főként az MR2 Petőfi Rádió zenei arculatáról, játszott és nem játszott előadókról és zenei műfajokról, amiben több zenész is részt vett. A fent leírtak mentén érdemes meghallgatni a panaszaikat az itt, linkelve elérhető videóban.

5. Lenyomasztottad a címzettet a túl hosszú/túl erőszakos/rosszul megírt e-maileddel.

artistHa valóban érdekes és izgalmas fesztivált vagy rádiót szeretnél elérni, sejthető, hogy az, akit az e-maileddel megkeresel, nagyon elfoglalt, sikeres szervező vagy szerkesztő. Éppen ezért fogd a mondandód rövidre! A lényegretörő e-mail nemcsak a zeneiparban alapelvárás: az Enterpreneur magazinban is foglalkoznak ezzel és szó- és mondatszámban határozzák meg az ideális e-mail hosszúságát.

Sok-sok évvel ezelőtt szerveztem egyszer egy cseh turnét, ahol a cseh szervező tőmondatokban válaszolt az e-mailjeimre. Fiatal szervező révén nem is gyanítottam, sokkal többet ér, hogy mindenre reagál naponta akár többször is, mint az, ha udvariasan szerkesztett körmondatokkal, hosszú e-mailekben kommunikált volna velem hetente egyszer… Ma már tudom: mivel nagyon sikeres és elfoglalt “national promoter”, ennyire futotta az idejéből, ennyi időt tudott rám szánni, de azt maximálisan megtette. (A turné gond nélkül lement, hiszen Csehország egyik legtekintélyesebb és legrutinosabb zenei szervezője ő, amit megbeszélt, megígért, úgy is történt…)

Mindez csak azért fontos, mert minden e-maillel, amivel azt szeretnéd elérni, hogy a te zenekarod jelen legyen valahol (legyen az egy klub, egy újság, egy fesztivál vagy egy rádió játszási listája), egy szívességet is kérsz, ezt viszont nem teheted úgy, hogy a levél címzettjének idejét rabolod. A kellő tiszteletadásnak az is része, hogy tekintettel vagy a címzett időbeosztására és rád szánható energiáira.

6. Nem ismeri a neved és így elveszel a mailjei között.

Az egyetlen eszközöd arra, hogy elsőre figyelmet kelts, egy jól megfogalmazott e-mail tárgymező. Azonban itt nagyon nagyot is lehet hibázni, ezért azt javaslom, hogy olvass ezzel kapcsolatos tanácsokat a neten és kérdezz meg nálad gyakorlottabb szervezőket vagy zenészeket: mégis, mi az az e-mailtárgy, ami nem tolakvó, de figyelemfelkeltő. És igen, más működik a metálban, más a jazzben… szóval ügyelj annak a zenei műfajnak a sajátosságaira, amiben működsz.

7. Bizalmatlanságot kelt a weboldalad/Facebook oldalad/sajtószöveged stb.

Tegyük fel, az adott fesztiválszervező kinyitotta az e-mailed. Jól megírtad az e-mailt, de mikor rákattint az oldaladra, valami visszatetsző fogadja. Például nagyon gagyi weboldal, nagyon ronda grafikák, a Facebook oldalon az irreális számból egyértelmű, hogy vásárolt like-ok miatt vannak az oldaladon húszezren (true story). Ez is része lehet annak, hogy mennyire vesz téged komolyan.

8. Nincs sajtójelenléted.

writePersze, tudom, először fellépésekre van szükséged, hogy írjanak rólad. Vagy rádiós jelenlétre, hogy egy fesztivál végre meghívjon fellépni. Vagy sajtójelenlétre, hogy legyenek koncertjeid.

Könnyítsd meg az életed és támadj egyszerre több irányból! Gyűjtsd össze a szóba kerülő, számodra zenei stílus és profil, ismertség és méret szerint megfelelő összes zenei klub, fesztivál, rádió, sajtótermék elérhetőségeit! Ne  info@akármilyenmedia.hu jellegű e-mailcímekre vadássz, hanem ott dolgozók elérhetőségeire!

Nem is baj, ha nem a nagyobb zenei újságok és platformok betámadásával kezded, sőt! Őket keresik naponta rengetegen, neked hozzájuk, ha eddig nem foglalkoztak veled, akkor érdemes visszatérned, ha már van egy cseppnyi referenciád és rutinod.

Ha zenekarod van vagy zenekart menedzselsz, ülj le egy zenekari megbeszélésen a zenekarod tagjaival és kérdezd körbe, kinek vannak olyan klub-/rádió-/fesztiválkontaktjai, akik nagy valószínűséggel válaszolnak. Ha van mire (frissen megjelent interjú, sikeres kis klubkoncert) hivatkoznod később, a fesztiválszervezőknél is nagyobb nyitottságra számíthatsz.

162888_487542316780_820644_n9. Nem elég jó az, amit csinálsz.

Tudom, ez szóba se jön, de azért érdemes rajta elgondolkodni. Rossz zenekarok bizony vannak. Ha a megkeresett zenei szervező vagy zenei újságíró nem ad konkrét választ arra, hogy miért nem foglalkozik veled, kérdezz rá! És legyél felkészülve, hogy azt mondja, nem tud játszani a basszusgitáros, borzalmasan szól a neki küldött EP vagy olyan rettenetes volt a  leadott hanganyagod kísérőgrafikája, hogy meg se hallgatta, mert azt gondolta, csak pocsék lehet.

Ha nem vagy reménytelen eset, mindegyiken lehet segíteni (előbbin tehetség és szorgalom esetén egy basszusgitártanár és gyakorlás, utóbbi kettőn egy producer és egy jó grafikus). Próbáld meg kideríteni, miért nem kapsz lehetőséget. Kezdőként van a legkisebb valószínűsége annak, hogy valaki rosszat akar neked, hiszen minden hasonló rendezvénynek, helyszínnek egyik alapvető célja az új zenekarok bemutatása, de az sokkal valószínűbb, hogy nem ütötted meg a mércéjét. Légy erre a kritikára nyitott!

10. Nem ér rá, illetve rossz időszakban keresed.

Elfoglalt zeneipari szereplőkkel előfordul, hogy egy-egy e-mail elveszik a postafiókjukban. Éppen ezért írtam, hogy ne rögtön a legrosszabbra gondolj! Lehet, hogy az a cég, ahol dolgozik, éppen egy nagy kampányt készít elő; lehet, hogy egy zeneipari konferencián járt külföldön; lehet, hogy három napig szabadságon volt és amikor visszaért, akkora e-mail-cunami várta, hogy kimaradtál a sürgős és fontos teendők közül, a további megválaszolandó e-maileket pedig nem jelölte be a nagy rohanásban.

Andy Reynolds, aki angol egyetemeken oktat turnémenedzsmentet és olyan zenekarok és előadók mellett volt már turnémenedzser, mint a U2 és Whitney Houston, azt tanácsolja nálunk tananyagként használt könyvében, Magyarországon nagyon is alkalmazható trükként, hogy miután megírtál egy e-mailt, ha nem kapsz választ, telefonon keresd a szervezőt. Az sem gond, ha nem ismered a mobilját – akkor nézz utána a klub elérhetőségeinek. Andy azt tanácsolja, gondold végig, milyen napi és évközbeni időbeosztás szerint él a becserkészni kívánt zenei szervező vagy szerkesztő és aszerint keresd. Ha egy kis klub zenei szervezőjét délelőtt keresed telefonon, igen nagy az esélye, hogy nem éred utól, ha egy esti élő műsor rádiós szerkesztőjét késő délután, gyanús, hogy beletelefonálsz a legzakklatottabb időszakba. Csinálhatod fordított sorrendben is: először hívod, aztán e-mailezel. A lényeg mindig az, hogy a lehetőségekhez mérten a legfelkészültebben és informatívan kommunikálj! Mindig gondold végig, milyen szakmai (vagy nagyobb, tudható tragédiák esetén akár magánéleti) időszakot él át az, akit keresel, hogy jó időben, jó helyen legyél és célhoz érjen a megkeresésed!

Ha fentieknél is többet szeretnél tudni, mert ezernyi kérdés merült fel most benned, akkor lehet, hogy érdemes beiratkoznod a Zeneipari menedzsment képzésünkre. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által akkreditált kurzusunk legközelebb 2016. február 23-án indul. A képzésről bővebben az alábbi videóban.

Érdekelnek a zeneipari témájú cikkek? Nem tudod, hogyan növeld a rajongótáborod vagy azt, hogyan építs kontaktlistát?  Kattints ide és iratkozz fel ITT és minden pénteken küldünk neked egy magyar nyelvű zeneipari cikket, amit a Zeneipari Hivatal kurzusvezetői kizárólag a hírlevelolvasóinknak írnak!