2014 September 23

Zeneipari szerepjáték – avagy kit illetnek az új lemezed jogai?

Egyre több zenekar készíti a felvételeit otthon, majd keres egy kiadót vagy terjesztőt. Kit illetnek a jogok, ha a felvétel otthon, a házi stúdióban készült? Melyek a leggyakoribb jogok, melyek fennállnak egy hangfelvétel esetében?

A Zenei szerzői jog kurzusunk vezetője, Dr. Grad-Gyenge Anikó segít eligazodni.

Ha a szerzői jogokról gondolkodunk, alapvető kérdés, hogy kit és mit is véd a jog és ez mivel jár.

Ultimate-Record-Player-Console-1Nagyon egyszerűen szólva, akinek szerzői joga van, az dönthet arról, hogy ki más és milyen feltételekkel férhet hozzá a művéhez (pl. egy dalhoz), előadáshoz, hangfelvételhez, filmhez. A szerzőéhez hasonló védelem jár többek között az előadóművészeknek, kiadóknak (a szerzői jogi törvény fogalma szerint: hangfelvétel-előállítónak), a filmproducereknek (filmelőállítóknak). Egy hangfelvételen így tipikusan háromféle jog áll fenn (legalább): a zeneszerzőé, az előadóművészé és a hangfelvétel-előállítóé. A jogszerű felhasználáshoz mindhármuk engedélye szükséges.

A szerző személye legtöbbször elég egyértelmű: az a szerző, aki a művet megalkotta, vagyis szerző például a szövegíró, a zeneszerző. Az előadóművész személye is ritkán vitatott, az az előadó, aki elénekli, elgitározza, eltáncolja az előadást (ez lehet egy védett szerzői mű, de akár egy nem védett népdal is).

A könnyűzenében egyáltalán nem ritka az a szituáció, amikor az előadó és a szerző egy és ugyanaz a személy. Ebben az esetben pedig nem kell választania a kétféle védelem között, mindkét szerepéhez kapcsolódó jogok megilletik.

Ha valaki más művét adja elő az előadóművész, akkor pedig a mű felhasználásához (nyilvános előadásához) engedélyt kell kérnie a szerzőtől, ugyanakkor az előadáson saját jogai is keletkeznek. Ha pedig valaki az előadást szeretné felhasználni, akkor ahhoz már a szerző és az előadóművész engedélye is kell.

A kiadó/hangfelvétel-előállító rendszerint az a vállalkozás, amely stúdiókörülményeket biztosít a felvétel elkészítéséhez, és valamely munkatársa magát a felvételt is elkészíti.

A hangfelvétel-előállító tehát nem az a hangmérnök, aki ténylegesen rögzíti a felvételt, hanem az a vállalkozás, amely ehhez az anyagi, szervezési feltételeket, helyszínt, esetleg a hangszereket biztosítja. A kiadó tevékenysége azonban itt rendszerint nem ér véget: elkészíti/elkészítteti a felvétel vizuális kíséretét, akár a CD-borítót, akár a bakelit borítóját, vagy a digitális fájl mellé csatolt képeket, megszervezi a promóciót, sőt, talán még a lemezbemutató koncertturnét is. E tevékenységek közül azonban csak az tartozik védelem alá, ami a stúdióban történik: a kiadót ennek alapján kizárólagos jog illeti meg arra, hogy a hangfelvétel felhasználását másoknak engedélyezze.

Magenta-on-VinylA digitális eszközök egy ideje már igencsak megkönnyítik azt, hogy bárki akár otthon, „garázsban” igen jó minőségben rögzítse az előadást. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy ha a szerző-előadóművész még a rögzítést is maga csinálja, vajon kit is illetnek meg a hangfelvétel-előállítói jogok.

Ebben az esetben ugyanis a kiadó klasszikus feladatai közül éppen azt végzi el a szerző/előadóművész, amiért a kiadót a szerzői kizárólagos jog illette. A marketingért cserébe ugyanis nem jár jogi védelem, a szerzői jogi szabályozás kizárólag a rögzítést honorálja ezzel.

A válasz egyszerű: semmi sem zárja ki azt, hogy a zeneszerző, vagy az előadóművész maga legyen a saját kiadója is: ilyenkor a hangfelvétel-előállítói védelem is őt illeti meg.

Nem ritka azonban ma már az sem, hogy a zenészek maguk elkészítik a hangfelvételt, aztán valamely kiadó pedig elvégzi vele kapcsolatban a többi feladatot (akár még egyszer „újra is rögzíti a felvételt) – és állítása szerint innentől ő is minősül hangfelvétel-előállítónak és illetik meg ezek a jogok, ami viszont a fentiek alapján minimum kétséges. Ha a kiadó ebben az esetben is szeretne hangfelvétel-előállítói jogokat, jobban teszik, ha a zenészek (az egyébként náluk keletkezett jogot) átruházzák a kiadóra, vagy megosztják vele azt.

Mindenesetre egyet nem szabad elfelejteni: akárki is a hangfelvétel-előállító, annak be kell jelentkeznie a MAHASZ-hoz annak érdekében, hogy az ebből fakadó, közös jogkezelésben szedett  jogdíjakhoz hozzá tudjon jutni!

Ha a fentieket olvasva számtalan kérdésed merült még fel, talán érdemes beiratkoznod a Zenei szerzői jog kurzusunkra. A következő képzésünk 2015. novemberében indul.
Miért is érdemes elvégezni? Az alábbi videóból kiderül!