Morcz Fruzsina, a Zeneipari menedzsment kurzus vezetőjének írása
A zenekar/előadó/DJ-menedzser üzleti ügyintéző, bizalmas, iparági lökhárító, a zenekar tiszteletbeli tagja – szól az amerikai definíció. Ő érintkezik mindazokkal, akik zenekart üzleti célból megkeresik. Azaz, a Magyarországon a több pozició összevonásából kialakult öszvér munkakör miatt idehaza a menedzser tartja a kapcsolatot például a fesztiválszervezőkkel, a klubokat képviselő promóterekkel, a lemezkiadóval, a sajtó képviselőivel. Nagyobb, nemzetközileg ismert produkciók illetve nagyobb zeneiparral rendelkező országok esetében az előadó fellépéseit egy booking agency-ben, azaz koncertszervező irodában dolgozó booking agent, azaz koncertszervező szervezi és bonyolítja, a turnémenedzser helyszíni együttműködését igénybe véve. Idehaza, ideális esetben a menedzser (és nem a zenész vagy a zenekar) felelős minden iparági feladat elvégzéséért.
A menedzser tehát a zenekar, előadó vagy DJ mint szervezeti egység üzleti osztálya. A zeneipari szakmák kapcsolódását bemutató strukturális ábrán a menedzser a zeneipar szíve, a zenekar üzleti bástyája, védelem és képviselet a zeneiparral. Ennek megfelelően rengeteg fontos lépés, döntés és siker múlik rajta. Az alábbiakban bemutatunk öt olyan területet, ahol a menedzsernek meghatározó szerepe van és olyan zeneipari szakemberekkel illusztráljuk ezeket a példákat, mint a Beatles menedzsere, Brian Epstein vagy a Pink Floyd első menedzsere, Peter Grant.
1. terület: imidzs és megjelenés
A zenekar megjelenése többek között meghatároz(hat)ja és befolyásolhatja annak marketingjét, a zenekarról kialakuló benyomást, a közönség véleményét, a szakma ítéletét. A Beatles menedzseréről, Brian Epsteinról tudjuk, hogy eredetileg színésznek készült, majd később divattervezőnek tanult – a Beatles-rajongók és a zeneipar nagy örömére.
Epstein volt ugyanis az, aki a Beatles színpadi megjelenését megálmodta.
Ő rendeltette a zenekart a többi korabeli, hasonló műfajban alkotó produkciótól megkülönböztető öltönyöket és találta ki a jellegzetes, azóta kultikussá vált Beatles-frizurát.
Epstein szofisztikált ízlése a zenekar műsorára is hatott; az addig színpadon káromkodó, alkoholizáló és csemegéző zenekart ő szoktatta le az amatőr viselkedésről. A többi pedig már történelem. Ha tudni akarod, mi minden köszönhető még a legendás Brian Epsteinnek mint menedzsernek, hallgasd meg a portrét itt!
Tehát ha menedzserként működtök egy zenekar mellett vagy ti magatok intézitek az összes ügyeteket, sose felejtsétek el a megjelenés fontosságát! Az a38-on koncertezett idén februárban a lengyel Rebeka duó. A koncertjüket később az m2 is levetítette – itt tűnt fel számomra a zenekar a profi megjelenése. Az egy nőből és egy férfiből álló férfi színpadi ruházata tökéletesen volt megkomponálva: mindketten fehér inget és fekete nadrágot viseltek, ezzel letisztultságot és harmóniát sugározva. (A kép forrása: a38-weboldal)
2. terület: lemezeladások és a koncertbevételek elosztása
Elsősorban a zenekar menedzsere az, aki a zenekar számára szakmai és üzleti tanácsokat adhat. Ehhez többek között tisztában kell lennie a zenei szerzői jogokkal, az aktuális zeneipari trendekkel, a lemezszerződések keretfeltételeivel, a zeneipar területeivel, a jó zenekari kommunikáció ismérveivel is. Ha érti a lemeziparra vonatkozó szabályokat és a közönségigényeket is, akkor ezek között könnyen átjárást teremthet, sőt, sikereket és pénzt is hozhat a zenekar számára.
Történt ez a Led Zeppelinnel menedzserének, a legendás termetű Peter Grantnek köszönhetően.
Peter Grant nem engedte, hogy a zenekara dalait kislemezen is megjelentessék, ezért a rajongók kénytelenek voltak a teljes albumot megvásárolni. Így érte el, hogy a Led Zeppelin lemezei aranylemezek legyenek. Erről a When albums ruled the world dokumentumfilm is beszámol.
Peter Grantnek mégegy zseniális húzása volt.
Ő volt az, aki felismerte azt, hogy a zenekar és a promoter, azaz egy adott helyszínen zajló koncert szervezője közötti megállapodás nem igazságos. Grant érvelése szerint a klubban nem a hatalmas promóció, hanem a zenekar szeretete miatt tűnnek fel a rajongók. A marketing fontosságán felül tehát a koncertbevételek elosztásának igazságtalan voltát is felismerte. Grant az, akinek köszönhetően a Led Zeppelin az addigi tíz százalék helyett kilencven százalékát kapta meg a belépőkből származó bevételnek, azaz a megegyezés százalékos aránya megfordult a felek között.
Ha tudni akarod, mi minden köszönhető még Peter Grantnek, hallgasd meg a portréját itt!
3. terület: marketing, az is a jó fajtából
Ahogy a Beatles sosem mondott rosszat az ötödik Beatle-nek nevezett menedzserükről, Brian Epsteinról, úgy a U2 is tisztelte és 2013-as visszavonulásáig ragaszkodott saját menedzseréhez, Paul McGuinesshez. A zenekar karrierjét felépítő és azt folyamatosan újabb és újabb üzleti befektetésekkel Paul MacGuiness volt a társihletője a hétmillió nézőt és 550 millió eurós bevételt hozó 360 fokos U2-turnénak.
McGuiness a zenekarral való, harmincöt éven át tartó munkaviszonya során számtalan remek ötletet illetve üzleti megállapodást hozott, így történhetett, hogy a U2 McGuiness menedzsersége alatt szerződött a Blackberryvel és az annak konkurenciájaként ismert iPhone gyártójával, az Apple-lel is. Ha tudni akarod, mi minden köszönhető még Paul McGuinessnek, hallgasd meg a portréját itt!
4. terület: zeneműkiadás
A zenekar- és előadómenedzserek jellemzésének gyakori pontja a jó kapcsolatrendszer.
Ez nemcsak azt jelenti, hogy a menedzser jelen van fontos lehetőségeknél vagy jobb feltételeket képes teremteni a zenekar számára az ismeretségeinek köszönhetően, hanem annak minden működési területén tud segíteni az általa képviselt produkcióknak és daloknak.
Így történhetett az, hogy a The Bee Gees menedzsereként megismert, később filmek zenei producereként is ismert Robert Stigwood a valaha általa képviselt produkciót bejutatta egy készülő amerikai filmbe.
A Bee Gees Saturday Night Fever című száma hatalmas világsiker volt, a dal szerzői máig kapnak jogdíjakat a szerzeményből.
Ha tudni akarod, mi minden köszönhető még a jó menedzsernek, hallgasd meg Robert Stigwood portréját itt!
5. terület: névválasztás
A zenekarnév/művészi álnév fontos. Nagyon fontos. Egy rossz zenekarnév rosszat tehet a zenekar imidzsének, hamis benyomást alakít ki róla, már azelőtt, hogy bárki is meghallgatta volna a lemezt. A Lángoló Gitárok lemezkritikájában is kitér például az épp bemutatott lemez szerzőinek nevére: „A Vad Fruttik a magyar zenekarnevek közül talán a legrosszabbat viseli.”
Figyeljünk arra, hogyan nevezzük el magunkat a kezdetek kezdetén! Cikkek tömkelege foglalkozik a jó zenekarnevekkel, egy zenekarnév-generátort is találunk a neten. A névválasztásban segítségünkre lehet a zenekar (jövőbeli) menedzsere, aki a többi zenekart ismerve tud segíteni a javaslataival. Egy rossz zenekarnév olyan, mint egy billog.
Ma mindannyian Pink Floydként ismerjük. Azt már kevesebben tudják, hogy a zenekar a végleges nevét az első menedzserüknek, a ma is aktív Peter Jennernek köszönheti.
Ha tudni akarod, mi minden köszönhető még Peter Jennernek, hallgasd meg a portréját itt!
Az 1965-ben alapított zenekar eredetileg Pink Floyd Soundnak hívta magát egészen 1966-ig, amikor az Oxfordban végzett Peter Jenner Londonban egy este elment a legendás Marquee klubba és végighallgatta a zenekar fellépését. Jenner javasolta a zenekarnak, hogy az (egyébként tribute zenekarokat idéző) „Sound” elemet hagyják el a nevükből. Javaslata hasznosnak bizonyult a zenekar későbbi karrierje szempontjából.
Érdekelnek a zeneipari témájú cikkek? Nem tudod, hogyan növeld a rajongótáborod vagy azt, hogyan építs kontaktlistát? Küldj egy e-mailt az info@zeneiparihivatal.hu címre és minden pénteken küldünk neked egy magyar nyelvű zeneipari cikket, amit a Zeneipari Hivatal kurzusvezetői kizárólag a hírlevelolvasóinknak írnak!
tweet
like
+1