Horváth Szilveszter, azaz Route 8 álomszerű karriert futott be: „hálószoba-zenészként” kezdte, ma már a nemzetközi elektronikus zenei szcéna egyre népszerűbb előadója: nemrégiben tért haza ausztráliai turnéjáról. Szilveszter elmesélte nekünk az idáig vezető utat, de beszélgettünk arról is, hogy miért fontosak a digitális zene korában a fizikai formátumú kiadványok. Route 8 a május 2-án induló ElectriCity kurzusunk oktatója.
A Broken Cups nevű punkformációval indult a zenei karriered. Hogyan lett a punkból elektronikus zene?
A Broken Cups előtt már jó ideje foglalkoztam elektronikus zenével. A koncepciónk is tartalmazott elektronikus zenei elemeket (dobgépek, szintetizátorok), amikért én voltam a felelős. Az egész zenekar a tumblr-en alakult: az egyik barátomat, Zoltánt ott ismertem meg. Sok érdekes punk zenét vett föl a szobájában, ezeket általában ki is tette a blogjára. Én szintén ezt tettem az elektronikus zenéimmel, aztán egy nap összefutottunk egy sörre és megbeszéltük, hogy csinálhatnánk közösen valamit. Aznap este Zoltán eltört egy poharat, így lett a nevünk Broken Cups. Tudom, hogy igazából törött csészéket jelent, de a Google más véleményen volt. 🙂
Hogyan találtatok egymásra a Farbwechsel kiadóval?
Még jónéhány évvel ezelőtt felraktam a netre az egyik eladóba szánt szintimet, amiért az egyik Farbwechsel alapító, Zalkai Bálint érdeklődött. Küldtem neki egy linket a Soundcloud oldalamról, hogy megmutassam, milyen számokat vettem föl vele. Ekkor derült ki, hogy már régóta követi az oldalam, ezek után pedig szóba került, hogy csinálhatnék náluk egy EP-t.
A vinyl kiadványok manapság reneszánszukat élik, viszont a Te műveid kazettán is megjelentek. Honnan jött ez az ötlet? Nem ront a zenei élményen a „kazetta-szintű” minőség?
Jelenleg már csak bakeliten jelentetek meg számokat, de a jövőben tervezek még kazettás kiadványt is. Igazából nem azért adtuk ki az első EP-met kazettán, hogy az emberek arról hallgassák. Úgy gondoljuk, hogy az internetről letölthető zenék tengerében nem elég az, ha csak rátesszük az mp3-at a telefonunkra, hanem igény van arra is, hogy valahogy a kezünkbe vegyük fizikálisan is a megvásárolt kedvenc zenénket. Ez a „mozgalom” már világszerte is egyre elterjedtebb. Mivel a legtöbb elektronikus zenét szeretnénk akár klubokban is játszani, így nyerhetett egyre nagyobb teret a bakeliten történő megjelenés. Mi azért választottuk a kazetta formátumot, mert akkor a Farbwechsel még egy kis kiadó volt, amelynek nem volt akkora forgalma, hogy bakeliten is legyen pénze megjelentetni a számokat, kazettan viszont elég olcsón meg lehetett ezt oldani. Szerencsére ez gyorsan megváltozott.
Milyen egyéb tényezők fontosak szerinted a jó zenén kívül manapság egy zenei előadó esetében?
Szerintem a legfontosabb az, hogy szeresse azt, amit csinál. Legyen kitartó, merjen kisérletezni és csak csinálja azt, amit imád. Az internet hihetetlen elterjedése miatt könnyű olyan követőket találni, akik kedvelni fogják a zenéjét.
A nemzetközi piacon is jelen vagy, egyre több fellépésed van külföldön. Hogyan indult a nemzetközi karriered?
Igazából én mindig csak felraktam a SoundCloud-omra a frissen felvett számaimat. Tervem se volt velük, de idővel egyre többen kezdtek el követni, majd a Farbwechsel-es megjelenésem után metalált egy görög kiadó, a Nous, akik szerettek volna velem készíteni egy EP-t. Rá félévre megjelent az Eleda című EP-m, az első bakelites megjelenésem. Ez igen nagyot lendített azon, hogy nemzetközi szinten is megismerjék a zenémet. Két hónappal ezután életemben először repülőre ültem, a berlini fellépésemre utaztam.
Ma már a brit Lobster Theremin kiadó is képvisel, hogyan kerültél hozzájuk?
SoundCloud-on keresztül, ugyanúgy, mint a Nous-hoz. Nagyjából egy időben írtak nekem, de először a görög kiadóval keszítettem lemezt. A Lobster Theremin mára sokkal több lett nekem, mint egy kiadó, már szinte a családomnak mondhatom őket. Nagyon jó barátok lettünk a kiadó fejével, Jimmy-vel, rengeteg helyen léptünk fel együtt. Sokat segített nekem abban, hogy a világ távoli pontjaira is eljusson a zeném: nemrég Ausztráliában turnéztunk három hétig, ami életre szóló élmény volt.
Hol látod magad 10 év múlva? Merre tart a zenei karriered?
Jelenleg rengeteg fellépés elé nézek. Az biztos, hogy amíg élek, a zenével szeretnék foglalkozni valamilyen módon. Nem tudom, mi vár rám 10 év múlva, de kíváncsian nézek az út elébe, amit most az ifjúság diktál nekem.
Kinek és miért ajánlanád az Electricity kurzust?
Ajánlom mindazoknak, akik átfogó képet szeretnének kapni az elektronikus zenei világról, bármilyen téren is mozognak, vagy mozognának benne.
A következő tizenegyhetes ElectriCity kurzusunk 2016. október 10-én, hétfőn indul. A kurzusról bővebben az alábbi kurzuskatalógusban. Az ElectriCity kurzus nyílt napja szeptember 19-én, hétfőn 18 órától lesz, jelentkezni az info@zeneiparihivatal.hu címen lehet.
tweet
like
+1