Napóleon – jellemezte Likó Marci a Vad Fruttik (és a Belga) menedzserét, Sasváry Zoltánt, azaz Sasát 2014-es veszprémi kirándulásunkon. Az előbb a 30Y, majd a Vad Fruttik, a Heaven Street Seven és mostanában a Belga menedzsereként dolgozó Sasa matematika tanárként végzett – egyik erőssége éppen az a matematikai-logikai intelligencia, amivel Fejes Tamás, a Tankcsapda szellemi motorja is rendelkezik. “Magyarországon két típusú menedzser van: az egyik, akit felhívsz egy koncertdátummal és azt válaszolja, megkérdezem a zenekart. De akkor minek van ott, ha nincs szava? A másik típus Sasa, aki dönt. Mert ez a menedzser” – mondta május elején egy ismert fesztiválszervező az Akvárium Klubban, egy privát beszélgetésben. A 2006 óta menedzserként dolgozó, a szakmában, kollégái által is elismert Sasa a Zeneipari menedzsment képzésünk körülrajongott oktatója és szóbeli vizsgáztatója a Zeneipari Hivatal indulása óta – feladatuknak éreztük és mindamellett büszkék vagyunk, hogy az első és eddig egyetlen vele készült interjú a mi blogunkon jelenik meg.
Szöveg: Dudich Ákos, fotók: Titkos János
Hogyan választod ki azt a zenekart, amelyiket szívesen menedzselnél? Hogyan történt ez például a 30Y, vagy a HS7 esetében?
Lehet, hogy morbid, de ez kicsit olyan, mint a sorozatgyilkosok esete. Ha meg akarsz fogni egy sorozatgyilkost, meg kell találnod a legelső áldozatot, akivel a gyilkos valószínűleg kapcsolatban állt, ismerte, vagy a szomszédja volt. Nekem a 30Y volt az első zenekarom. Pécsről származom, és egy barátomon, az együttes akkori menedzserén keresztül ismerkedtem meg a 30Y tagjaival. 2006-ban szálltam be a zenekar menedzselésébe és ezáltal kerültem a körforgásba. Velük szocializálódtam. Egy évvel rá megismertem Likó Marcellékat, aztán már maguktól jöttek a megkeresések. A Heaven Street Seven is így talált meg 2011-ben, derült égből villámcsapásként, legutóbb pedig a Bëlgát vállaltam el idén tavasszal.
A saját zenei ízlésed kihat arra, hogy elvállalsz egy zenekart vagy nem?
Kihat. Csak olyat tudok képviselni, amiben hiszek. Bele kell szeretnem a zenéjükbe. Ha nem tudom élvezni a koncertjüket, vagy végighallgatni a lemezüket, akkor nincs értelme együtt dolgozni. Legalábbis én nem tudok.
Melyik a javallott: szigorú üzleti viszony fenntartása a zenekar tagjaival, vagy baráti kapcsolat kiépítése?
Amennyiben hasonlóképpen gondolkodunk, idővel úgyis kialakul a barátság, de nem is pendülhetsz túlságosan egy húron sem a tagokkal. Valahol a kettőnek a határán kell egyensúlyozni, hogy időnként kívül tudjál helyezkedni és kívülről adj tanácsot nekik. Viszont csak és kizárólag üzleti alapon ezt szerintem nem lehet kezelni. Persze ez attól is függ, hogy az illető milyen menedzsmentet visz. Én generál-globál menedzsmentet viszek, vagyis benne vagyok a zenekar ügyes-bajos dolgaiban A-tól Z-ig, a szerzői jogdíjak intézésétől kezdve, a koncertszervezésen és lemezmegjelenésen keresztül, a kommunikációig. Persze, ha valaki csak bookinggal foglalkozik, akkor akár még lehet is kizárólag üzleti alapokra helyezni a kapcsolatot: az ember leköti a koncerteket, megszervezi a turnét, aztán mehet a zenekar. Nekem ilyen sosem volt. Ha részt veszel a mindennapjaikban, te is kockázatvállalóvá válsz, vagyis neked sem mindegy, hogy mondjuk az új lemez milyen fogadtatásban részesül, akkor az már egy belsőbb viszony.
Miért vált el az utatok a 30Y-nal?
Ez visszavezethető arra, hogy a zenekar-menedzsment viszony miként alakult ki a rendszerváltás után. Akkoriban a menedzserre szükséges rosszként tekintettek, aki beszedi a pénzt, vitatkozik másokkal, ha kell, a művésznek pedig nincs más dolga, mint zenélni. De alapvetően a zenekar irányítja a dolgokat, a menedzser csak végrehajt. Mára azonban vannak olyan menedzsmentek, amelyeknek határozott, kialakult képük van arról, hogy egy zenekarnak merre kellene tartania és ilyenkor elkerülhetetlenek a viták. Beck Zolival egy ideig egyet értettünk, aztán kezdett eltérni a véleményünk, én pedig egy idő után nem akartam rájuk erőltetni az elképzeléseimet és inkább hagytam, hadd járják a saját útjukat. Elengedtem a dolgot, bár nem volt könnyű. Sokat tanultam abból az időszakból, és utólag sok hibámra is rávilágított.
A Pestre költözés érezhető távlatokat nyitott meg a HS7 menedzselése tekintetében, vagy ma már Pécsről is lehetne menedzselni egy pesti zenekart?
A vidéki lét alapvetően nyugisabb. Nem feltétlenül vagy benne az Erzsébet téri pezsgésben, de ez nem is feltétel: a HS7-nél úgy kezdtem dolgozni, hogy még Pécsett laktam. Magyarországon nincsenek áthidalhatatlan távolságok, telefonon és emailen keresztül pedig rengeteg mindent el lehet intézni. Valamilyen szinten szükség van személyes jelenlétre, de ez megoldható. A Fruttikkal például sosem laktam egy városban, és Marci szerint ez jót is tett a kapcsolatunknak. (nevet)
Menedzseri szemszögből miben tér el egymástól a fővárosi és a vidéki zenei színtér?
A zenekarok mások. Ha egy együttes népszerű, akkor tud játszani vidéki és fővárosi klubokban is. Egy viszonylag ismeretlen zenekar aránylag könnyen talál magának fellépési lehetőséget egy pesti mikroklubban, míg bejárnia a vidéket már sokkal nehezebb, akár a kedvüket is elveheti a folytatástól egy kudarcélmény. Érdemes megnézni, hogy a mai magyar headlinerek túlnyomó többségében vidéki együttesek, pedig Budapesten inkább adottak a lehetőségek, könnyebb egyről a kettőre jutni. A titok kulcsa talán abban rejlik, hogy a vidéki zenekarok kitartóbbak, mert tudják, nekik nehezebben érik be a gyümölcs, ezért nagyobb gondot fordítanak egy masszív rajongótábor kiépítésére. A vidéki klubszcéna meghódítása nélkül szerintem hosszú távon nem tud az élmezőnyben maradni egy itthoni zenekar.
Alap elvárásod egy zenekartól, hogy legyen saját cége. Ezt miért tartod fontosnak?
Általában én hozok létre céget a zenekar számára. Nem vagyok a szürkegazdaság híve, szeretem tisztán végezni a dolgainkat. Lemezeket adunk el, fellépünk, stb, mindezt ma már nem lehet céges háttér nélkül intézni.
Véleményed szerint egyszerre hány zenekarral tud hatékonyan foglalkozni egy menedzser?
Ez struktúra kérdése. Azon múlik, hogy a különböző területekre megvannak-e a megfelelő emberek. Ha igen, 4-5 zenekarral tud zsonglőrködni egy menedzser. Struktúra nélkül legfeljebb 2-3 együttest tud vinni egy ember. Ez egy komoly mentális tevékenység, és ha 4-5 zenekarod van, amelyek kétévente kihoznak egy lemezt és megturnéztatják azt, akkor egy féléves ciklusokban ismétlődő mókuskerékben találod magadat. Így nem marad időd lazítani, márpedig, ahogy egy művésznek is fel kell töltődnie időnként, hogy újra kreatív fázisba kerüljön, úgy a menedzsernek is pihennie kell néha. Én 2011-ben éreztem azt, hogy kezdek fejben fáradni egy kicsit és ez például a konfliktuskezelés rovására ment.
És hány évig lehet menedzselni úgy egy zenekart, hogy ne unjon bele az ember? Egyáltalán miként lehet elkerülni a fásultságot?
Ezt még nem tudom. Öt évet dolgoztam a 30Y-nal, négyet a HS7-nel, és lassan kilenc éve foglalkozom a Vad Fruttikkal. Nem könnyű egyébként belefásulni, mert mindig vannak új kihívások, mindig van hova fejlődni. A Vad Fruttik például egy végtelenül innovatív együttes, ami nagyon fontos tulajdonság. A Bëlgás srácok meg hiperkreatívak. Ha a zenekar és a menedzsment képes egészséges módon együttműködni, akkor mindig történik valami.
Te tanultad valakitől ezeket a struktúrákat, vagy minden koncepció a sajátod és a magad hibáiból tanultál?
Mára már van egy elképzelésem arról, hogy a jelenlegi helyzetben, Magyarországon hogyan tud működni egy zenekar. Miként lehet felépíteni, működtetni. Én egy teljes zenekari életciklusban gondolkodom, nem csak a mában. Értékelem, hogy éppen mi van, de három-öt évvel előre tervezek. A kezdetekben természetesen sokat tanultam Such Tomitól (Etalon Produkció – Kispál és a Borz, Kiscsillag), vele rendszeresen beszélgettem és számos tanácsot kaptam tőle. Közben Szepesi Matyi (Yonderboi, Brains) is sok információt adott. Mindenkitől mást tanultam. Mást lestem el az Etalontól, Ákoséktól vagy a Tankcsapda menedzsmentjétől. De ma már sok felkészült menedzsment van, és erősebb az információáramlás is közöttük.
Hogyan lehet kivédeni, hogy egy erőteljes fellépésű zenekar esetében a menedzser ne degradálódjon le a zenekar titkárnőjévé?
Ehhez nélkülözhetetlen egyfajta érdekérvényesítő készség, de a legegyszerűbb, ha az ember bizonyít. Nagyon fontos, hogy demokratikusan kell működni, de emellett világosan le is kell vezetni a zenekar számára, hogy mi történik, ha ezt vagy azt az utat választják. Ki lehet vívni egy olyan bizalmat, hogy bizonyos kérdéskörökben már rám bízzák a döntést. Aztán vannak olyan döntések, amelyeket közösen hozunk és természetesen olyanok is, amikbe én nem szólok bele. Egészségtelen, ha az egyik fél leuralja a másikat. Meg kell érteni, hogy egy hajóban evezünk, előre kell menni, nem körbe-körbe forogni.
Milyen munkamegosztást, menedzsment-modellt sikerült érvényesíteni például az HS7 esetében?
Amikor átvettem a HS7-et, ők már egy 16 éves zenekar voltak, kialakult struktúrával és pontosan tudták, hogyan működnek a dolgok. Nem volt szükség nagy átalakításokra, nagy megfejtésekre, csak pár kapcsolót kellett átállítani és némileg fel kellett rázni a fiúkat, hogy kicsit koncentráltabbak legyenek.
A HS7 tavaly átmenetileg felfüggesztette működését. A téli álom alatt milyen intézendő dolgai akadnak a menedzsernek?
Én nagy összegben le merném fogadni, hogy nem lesz több HS7-koncert. A zenekar cége jelenleg felszámolás alatt áll és nincs olyan előre kialakított stratégia, hogy a búcsúkoncert után 3 évvel majd jól visszatérnek, mondjuk a Fishing on Orfűn. Persze előfordulhat, hogy egyszer annyira hiányozni fog nekik a HS7 dolog, hogy újra színpadra állnak együtt. Sose lehet tudni.
Matektanár végzettséggel rendelkezel. Egy zenekar menedzselése során, mely területeken hasznosítható a matematikai logikai intelligencia?
Sokat segít, ha tudod, miből mi következik és van A, B, de még C terved is. Az éves költségvetés kialakításában is jól jön. Nem baj, ha egy zenekarnak vannak tartalékai, fejlesztési alapja és nem osztják szét minden koncert után a pénzt a backstage-ben.
Mennyire tartható az előirányzott ütemezés?
Ez mindig csak egy aktuális elképzelés, ami egy hónap után már gellert kaphat, időnként útkereszteződésekhez ér az ember, így állandóan minden változik, minden mozgásban van. Olyan ez, mintha egy export vállalatot vezetnél. Ki látja azt előre, hogy mondjuk bedől az orosz piac? Az elvárásaidat folyamatosan változtatnod kell, vagy lefelé, vagy felfelé.
Szerinted egy angol vagy magyar nyelven megszólaló zenekar tud több rajongót meghódítani itthon? Te melyiket javasolnád a zenekarodnak?
Ez ügyben mindenki nagyon okos. Én is. (nevet) A tapasztalat az, hogy az élmezőnyben huzamosabban megmaradni könnyebb jó magyar nyelvű dalszövegekkel. Rövidtávon persze lehet érvényesülni angol dalszövegekkel is. A kivétel talán a Brains, az ő pozíciójuk stabil. Egyébként sokan azért operálnak angol szövegekkel, mert nem tudnak jó magyar dalszövegeket írni. Nem is könnyű. Márpedig a magyar könnyűzene elég szövegcentrikus. Egy jó sor, egy jó fordulat, egy jó kép kötődést tud kialakítani a zenekar és a hallgatóság között. Az angol nyelvű szövegek nem tudnak ennyire közel kerülni a magyar közönséghez. Sokkal inkább magunkénak érezzük a dalt, ha magyarul szól hozzánk. Könnyebben felkerül egy otthon, magunk által készített válogatáslemezre. A párom kifogástalanul beszél angolul, tökéletesen érti az angol szövegeket, a kedvenc zenekarai mégis magyarul szólalnak meg.
Van-e olyan feltörekvő zenekar, amelyet szívesen felkarolnál?
Nem végzek szakmai felfedező túrákat hétvégente a kis klubokban, hogy tehetségeket kutassak, de azért vannak olyan együttesek, akikben látom a potenciált. Egy kezdő zenekarnak azonban még nincs is szüksége menedzserre. Ott követik el az első hibát, hogy egyből menedzsert akarnak maguknak. A második hiba pedig általában az, hogy egyből fel akarnak lépni. Szerintem egy ideig mind a menedzser, mind a koncertezés felesleges. Be kell költözni a próbaterembe és jó dalokat kell írni. Csak akkor szabad reflektorfénybe lépni, ha már kész a produkció. Akkor kell elmenni előzenekarnak egy nagyobb név elé, ha már van rá esély, hogy az emberek felfigyeljenek rád és majd az önálló koncertjeidre is elmenjenek. Ha felkészületlenül állsz ki a színpadra, akkor nem hagysz nyomot az emberekben és felesleges volt az egész. Ha pedig még 3 év múltán is csak előzenekar vagy, akkor megfeneklettél.
Újabban a Bëlgát is te menedzseled. Összeálltak már teendők a zenekar körül?
A Bëlga egy nagyon kitalált produkció, nagyon kreatív tagokkal, csak egy kicsit alul vannak értékelve, be vannak skatulyázva. Elképesztően erős a zenekaron belüli kommunikáció és iszonyúan türelmesek egymással. A skála két végpontjából kiindulva is mindig sikerül kialakítaniuk egy közös álláspontot. A Bëlgát nem kell kitalálni, mert a Bëlga már ki van találva, nekem csak a működési struktúrán kellett itt-ott változtatnom.
Sasváry Zoltán Sasa 2013 óta a Zeneipari menedzsment képzésünk oktatója. Ha még többet szeretnél tudni, lehet, hogy érdemes beiratkoznod a Zeneipari menedzsment képzésünkre. A következő kurzus 2016 szeptemberében indul újra! A képzésről bővebben az alábbi videóban.
tweet
like
+1