2015 September 22

„Alku tárgya” – pénzügyi megállapodások a zeneiparban itthon és külföldön

Hogyan zajlik az alkudozás? Mennyit illik kínálni egy DJ, zenekar, producer fellépéséért? Turza Tamás, az ElectriCity – Elektronikus zenei menedzsment képzésünk vezetője erről ír az alábbi cikkében.

– Turza Tamás, az ElectriCity – Elektronikus zenei menedzsment kurzus vezetőjének írása

A minap vállaltam el egy fiatal és tehetséges zenekar üzleti képviseletét, és ahogy az ilyen zenekaroknál lenni szokott, egy pár nappal utána kaptam is egy megkeresést egy kis vidéki klubtól.

Ahogy a válasz e-mailt írtam, éppen a banda általunk kijelölt árát gépeltem volna be teljes hazai természetességgel, amikor eszembe jutott a többéves, külföldi bookingoknál kialakult, álmomból felkeltve is azonnal működő rutin: külföldön nincs „listaár”, és a vásárló teszi a kiinduló ajánlatot a fellépő megkeresésekor.

Ezzel a gondolattal meg is írtam a klubnak a választ: várom tőlük a pénzügyi ajánlatot. A válasz másnap este, telefonhívás formájában érkezett: a megrendelő megkérdezte, hogy értettem azt, amit írtam; merthogy ő ilyenről még életében nem hallott, hogy a vevő teszi az ajánlatot.

Pedig a nemzetközi booking világában szinte nem is születnek máshogy megállapodások. Lássuk, hogy is megy ez!

A legelső feladat a legrizikósabb is: tisztában lenni azzal, hogy az adott piacon mekkora árat lehet reálisan ajánlani a fellépőért. Ezt pontosan meghatározni sosem lehet, még a fellépők menedzsmentjénél sincsenek mindenhol egyformán érvényes árszabások, listaárak arra nézve, hogy mennyibe „kerül” az adott illető műsora.

Bár bizonyos módszerekkel körbe lehet tapogatózni azzal kapcsolatban, hogy az ember ne lőjjön túlságosan fölé az árnak (párat átnézünk majd az ElectrICity képzésen), alá pedig úgysem lehet lőni, a lényeg mindig az, hogy az árakról az adott piac (tehát a fellépési ország / város) viszonylatában gondolkozzunk.

Egy ügynök dönthet úgy, hogy egy fellépőt, akiért egy nyugati országban 2-2500 eurót is fizetnek, odaad egy kisebb keleti klubnak akár 1500 euró körül is, egyfajta befektetésként tekintve az árkedvezményre, ha mondjuk a célja piacépítés az adott országban/városban.

Egy jó ügynökség ugyanúgy látja a fokozatos építkezés előnyeit, mint egy jó szervező; azaz egy kedvezőbb ára miatt több vendéget hozó, majd azokat a következő alkalomra megduplázó rendezvény egyrészt biztosítja a fenntarthatóságot, másrészt hogy a fellépőért minden alkalommal többet lehessen kérni mind az ügynökség részéről a szervezőtől, mind a szervező részéről a közönségtől.

Persze egy alku messze nem csak a fellépti díjból áll. Jellemző elemei még a következők:

• Booking fee, azaz az ügynökség díja: az egyik legfontosabb tétel, hiszen az ügynök ebből keres. Ez az oka annak is, hogy ez a tétel százalékos; rendszerint a fellépti díj 15%-a. Így az ügynöknek elemi érdeke feljebb srófolni az árat, hiszen akkor az ő kommissziója is magasabb. Több ügynökség is létezik, akik a nettó fellépti díjból veszik le a maguk jussát, de ezek ritkább esetek.
• Útiköltség: mivel a fellépők legnagyobb része repülővel utazik (hacsak nem szomszédos országból jön), ezért ez egy combosabb tétel minden alku során. Bár úgynevezett „flight share” rendszerben, több ország között megosztva jelentősen csökkenthető az egy szervezőre jutó költség, azért célszerű az alkut úgy irányítani, hogy a repjegyvásárlás fölött minél több kontrollt tarthassunk meg, mert nincs annál kellemetlenebb, mint amikor mások döntésére várva nézzük, ahogy napról napra kúszik felfelé a kiválasztott járat ára.
• Szállás, belföldi szállítás, technika, vacsora, italfogyasztás: ezek a legkevésbé kiváltható tételek, de a leleményes és jól felkészült szervező ezeken tud a lehető legtöbbet is faragni, ha megvannak a megfelelő kontaktjai. Hogy hogyan, arra kitérünk a kurzus folyamán.

Ebből is látni, mennyire könnyű helyzetben van egy belföldi produkció lekötésekor a programszervező: kész listaárak, pontosan tervezhető költségek, számos elhanyagolható tétel…

Egyértelmű, hogy a külföldi booking lényegesen jobban igénybe veszi az ember kereskedői képességeit, de ne feledjük, mennyivel izgalmasabb is!

A különbségekről és a hasonlóságokról az ElectriCity kurzuson folytatjuk, gyakorlati képzés formájában.

A következő tizenegyhetes ElectriCity kurzusunk 2016. október 10-én, hétfőn indul. A kurzusról bővebben az alábbi kurzuskatalógusban. Az ElectriCity kurzus nyílt napja szeptember 19-én, hétfőn 18 órától lesz, jelentkezni az info@zeneiparihivatal.hu címen lehet.