“A tananyag nagyon szépen felépített, onnantól kezdve, hogy megismerkedünk a zeneipari szakmákkal, munkakörökkel, megtanítanak mindent, ami kell, cégalapítás, lemezipar története, tárgyalástechnika, jogdíjak működése, közösségi média használata, koncert- és turnészervezés és még rengeteg minden egészen odáig, hogy hogyan érdemes működtetni, felépíteni egy produkciót és azt milyen szempontok alapján lehet a leghatékonyabban menedzselni.” Narday Álmos 2015 őszén jelentkezett a Zeneipari menedzsment képzésre. Először bizalmatlan volt – sok oktatási helyen csalódott már. Most elmeséli, miért is szerette az elmúlt egy évet és a Zeneipari menedzsment kurzust.
Néhány évnyi koncertezést követően az első komolyabb turné után – melyet Ganxsta Zolee és a Kartel valamint a Fish! zenekar vendégeként játszottunk végig – kezdett érdekelni komolyabban a zeneipar. Eddigi zenekaraimban általában rám hárult a feladat, hogy összefogjam a dolgokat, ezért mindenképp szerettem volna valahol kitanulni, hogyan működik valójában a zeneipar, legfőképpen az a része, hogy miképpen lehet felépíteni egy zenekart, turnét szervezni, a hatalmas háttérzajból kitűnve elérni a célközönséget.
Többször csalódtam oktatási intézményekben és módszereikben, ezért nagyon óvatos voltam, mikor kerestem azt a helyet, ahol elsajátíthatom a kellő tudást. A Zeneipari Hivatalra mikor rátaláltam és utánajártam, elsőre csak a következő jutott eszembe „túl szép, hogy igaz legyen”. Nyílt napra sajnos nem tudtam eljutni egyszer sem, de egy évnyi megfigyelés és az akkor már végző diákok beszámolói alapján végül úgy döntöttem, jelentkezem a kurzusra.
Az iskolában nagyon jó hangulat van, és nagyon emberségesen működik minden. Egy apró példa: az első órán Fruzsi mindenkinek tudta a keresztnevét. Ettől persze nem lesz jobb vagy rosszabb egy kurzus, de teljesen más egy kellemes, családias közegbe érkezni hétről hétre, mint egy olyanba, ahol egy év alatt nem képesek megjegyezni az oktatók a nevedet és sokkal személyetelenebb az egész. Itt mindenkire van idő, minden kérdés válaszra talál. A diákok is segítenek egymásnak, hiszen nagy általánosságban valamilyen szinten mindenki kapcsolódik az itthoni zenei élethez és lehet, hogy valamilyen területen Te nem vagy otthon, de a padtársad igen és tud tanácsot adni. Természetesen személyesen Fruzsihoz is bátran lehet bármilyen kérdéssel fordulni, de legrosszabb esetben is e-mailen keresztül.
Én életemben először úgy indultam haza minden óra után, hogy élveztem azt és még jobban vártam a következő alkalmat. A tananyag nagyon szépen felépített, onnantól kezdve, hogy megismerkedünk a zeneipari szakmákkal, munkakörökkel, megtanítanak mindent, ami kell, cégalapítás, lemezipar története, tárgyalástechnika, jogdíjak működése, közösségi média használata, koncert- és turnészervezés és még rengeteg minden egészen odáig, hogy hogyan érdemes működtetni, felépíteni egy produkciót és azt milyen szempontok alapján lehet a leghatékonyabban menedzselni.
Az órákat olyan előadók tartják, akik aktív szereplői a hazai zeneiparnak, így teljes rálátást kapunk a jelenlegi helyzetre, nem pedig 10-20-30 éves példákon tanuljuk meg a szakmát. Az elméletben tanultakat szinte egyből gyakorlatba helyeztük át különböző feladatokon, példákon keresztül, így sosem volt olyan érzésem, hogy száraz lenne a tananyag.
Amit az óráknál is jobban szerettem, az a terepbejárás. Voltunk kiadóknál, rádióknál, olyan koncerthelyszíneket, klubokat járhattunk be, mint például az Akvárium Klub, az A38 Hajó. Itt általában megtudtuk, hogy hogyan működik a hely, milyen szempontok alapján szervezik a koncerteket, hogyan alakul a programstruktúra. Ezeknél is izgalmasabb volt, amikor egy-egy olyan emberhez mentünk beszélgetésre, akik mondhatni legendás alakjai a hazai zeneiparnak. Számomra a két legnagyobb élmény volt: mikor Gerendai Károllyal beszélgettünk több órát a Sziget Irodában, illetve mikor Bognár Attilával az A38 Hajón találkoztunk. Mindkét alkalom nagyon tanulságos, szemléletformáló beszélgetés volt.
Az elmúlt egy évben többet tanultam meg a szakmáról, mint az előtte lévő ötben. Szinte minden, amit régebben nem értettem, az most értelmet nyert. Voltak nagy rácsodálkozások, hogy mi minden függ össze egymással és mennyivel összetettebb az egész, mint azt gondolná az ember, de végül rengeteg minden tisztázódott le. Nagyon sok új embert ismerhettem meg a kurzusnak hála és jelentősen megnőtt a kapcsolatrendszerem is. Szakmai gyakorlatra is az iskolának, illetve Fruzsinak köszönhetően mehetek nyáron diáktársaimmal a Veszprémi Utcazene Fesztiválra.
Aki szeretne elhelyezkedni a hazai zeneiparban, annak mindenképp ajánlom ezt az iskolát, de olyan hozzám hasonló embereknek is, akik zenészként a saját zenekarukat menedzselik, szervezik.