Vége 2014-nek, gyorsan összesítsünk! Beats Music, Prince és a Warner Music Group, YouTube Music Key, Spotify és Taylor Swift: igen izgalmas zeneipari események az elmúlt évben! Most, hogy itt a nyakunkon 2015, ideje számbavenni, mik azok a nagy hatású, fontos vagy új zeneipari trendek kezdeteként értelmezhető események, amelyek meghatározták 2014-et! Az aktuális híreket mindig megosztjuk a Zeneipari Hivatal Facebook oldalán, érdemes bennünket ott követni! Külföldi zeneipari újságok, a hazai sajtóvisszhang mértéke és az iparban betöltött jelentősége alapján összeállítottuk, mi volt az a hét zeneipari történés, ami meghatározta a zeneipari tendenciákat 2014-ben. Mi volt az, amiről akkor mindenki beszélt az iparban? És mi köze ennek a magyar zeneiparhoz? Azt is megmondjuk.
Morcz Fruzsina, a Zeneipari menedzsment kurzus vezetőjének cikke
1. Az Apple felvásárolja a Beats Electronics és Beats Music céget.
A 2012-ben indult, először “Daisy” néven futó zeneipari vállalkozást Dr. Dre és a zenei mogul, Jimmy Iovine indította, az év végén pedig a Nine Inch Nails frontemberét és kreatív agyát, a zeneipari változások iránt mindig érdeklődő Trent Reznort is alkalmazták. A Beats prémium kategóriás fülhallgatókat, hangszórókat gyárt és streaming szolgáltatást is indított. Az Apple 2014 májusában jelentette be, megvásárolja. A vállalat 3 milliárd dollárt adott a Beats-ért, melyből 2,6 milliárd dollárt készpénzben, a fennmaradó 400 millió dollárt pedig Apple-részvényekben fizették ki. Szakmai elemzők szerint az Apple a felvásárlást sokkal inkább a streaming szolgáltató megszerzése mintsem a speciális dizájnú fülhallgatók gyártása miatt indította.
Az Apple vezérigazgatója, “Tim Cook úgy fogalmaz: a zene mindannyiunk életének fontos része, és így kiemelt helye van az Apple-nél is”. A Beats egyik alapítója, a karrierje során Eminemmel, John Lennonnal és Bruce Springsteennel is dolgozó Jimmy Iovine azt állította, a Beats létrehozásakor az Apple technológiához és kulturához való viszonya is inspirálta őket. A 2014 májusában bejelentett felvásárlás híre először a Financial Timesban látott napvilágot. Bár az akvizíciónak voltak ellenzői is, a Beats dizájnos fülhallgatói ma már az Apple hivatalos márkaboltjaiban vásárolhatóak, az üzlet megköttetett.
OK, DE MI KÖZE ENNEK A MAGYAR ZENEIPARHOZ? A Beats-fülhallgatók Magyarországon is elérhető prémium kategóriás hangtechnikai termékek. Az Apple streaming iránti nyitottsága egy olyan zeneipari tendenciát mutat, amelyhez a magyar zenészeknek, menedzsereknek és egyéb zeneipari szakembereknek is alkalmazkodni kell: az online zenehallgatás egyre jelentősebb bevételi forrás a lemezipar számára.
2. Nőttek a streaming-szolgáltatók bevételei és csökkent a letöltések száma
Az International Federation of The Phonographic Industry (IFPI), a lemezipar nemzetközi szervezete 2014 márciusában tette közzé éves jelentését és ehhez kapcsolódva a nemzetközi ernyőszervezet magyar tagja, a Magyar Hangfelvételel-kiadók Szövetsége Közös Jogkezelő Egyesület is nyilvánosságra hozta a hazai adatokat. A 2013-as év hangfelvételértékesítési tendenciáit elemző jelentés, a Record Industry In Numbers (azaz a „RIN”) szerint a nemzetközi piacon a digitális szegmens további erősödését láthatjuk: az előző évi 36-hoz képest 2013-ban már a teljes bevétel 39 %-át teszik ki”. Az IFPI tagszervezeteitől kapott adatok alapján jelentős különbségek vannak egyes országok között: a fizikai eladásokban hagyományosan erős Japán lemeziparban a CD- és egyéb hagyományos hanghordozók fogyásának ellenére a digitális értékesítés nem növekedett az elvárt mértékben, míg a streaming zászlóshajójának tekinthető Spotify hazájaként is ismert Svédországban ez a szektor bizonyult a legerősebbnek.
A MAHASZ közleménye szerint “hazánkban a fizikai értékesítések évről évre húsz százalék körüli csökkenést mutatnak, a legális digitális zenefogyasztás kultúrája viszont nagyon nehezen terjed. Mindezek ellenére a 2013-as év áttörést jelenthet: a digitális értékesítések 50%-kal nőttek, köszönhetően számos új, elsősorban előfizetés alapú (“streaming”) szolgáltatás hazai elindulásának. A 2014-es év lemezipari értékesítésekről szóló adatait 2015 tavaszán várhatjuk, akkor tudjatjuk meg, valóban jelentős tendenciáról beszélgetünk-e és a lemezipari adatok alapján is erősödött-e a digitális piac 2014-ben.
OK, DE MI KÖZE ENNEK A MAGYAR ZENEIPARHOZ? A magyar adatok hazai jelentősége egyértelmű. A nemzetközi tendencia pedig a hazai digitális piaci változásokat jósolja: 2015-ben még fontosabb lesz, hogy a magyar előadók is fenn legyenek a digitális zenei platformokon.
3. Elindult a YouTube Music Key
A YouTube 2014. november 12-én kiadott közleményben jelentette be streaming szolgáltatása, a YouTube Music Key indítását. A hirdetések nélkül működő, kezdetben 9.99 dollár helyett 7.99 dollárért elérhető zenei szolgáltatás reklám nélkül kínál zenei tartalmakat, azaz YouTube-on látható videókat, offline elérhető tartalmakat és a Google Music Play zenei tartalmait. A YouTube-bal ellentétben az ezen a platformon található videók háttérzeneként is hallgatóak, a telefonok, iPadek képernyője lezárható. Az új szolgáltatás a Google Music Playhez kapcsoltan elérhető és a díja azonos az eddig is működő Google Music Play-jel, ami nagyban elősegítheti az új Google-platform népszerűségének növekedését. A hat hónapos kísérleti szakaszban béta-verzióban elérhető YouTube Music Key az Egyesült Államok mellett csupán hat európai országban működik az e-mailes meghívóval rendelkező felhasználók örömére: Egyesült Királyság, Olaszország, Finnország, Spanyolország, Portugália, Írország. Érdemes lesz figyelni: a Spotify is ilyen módon indult…
OK, DE MI KÖZE ENNEK A MAGYAR ZENEIPARHOZ? A YouTube Music Key egy olyan platform, amely a világ egyik legnagyobb vállalatának tulajdona és az egyik legnagyobb zenei online platform új szolgáltatása. Nem csupán tudni érdemes róla, hanem jelen lenni is: keress fel egy aggregátort minél hamarabb, hogy tudd, a te zenekarod is fenn van, fenn lesz-e?
4. Taylor Swift leszedeti teljes zenei katalógusát a Spotify-ról
A Spotify történetében nem Taylor Swift az egyetlen előadó, aki nemet mondott a svéd vállalatnak: a Radiohead és az Atoms For Peace frontembere, Thom Yorke is rendszeresen kritizálta a platformot. Taylor Swift azzal érvelt, hogy a Spotify alacsony jogdíjakat fizet. Swift azon előadók közé tartozik, akik a CD-eladásokból jelentős bevételeket képesek generálni (jó példa erre 1989 című albuma, ami a csak a megjelenés hetében 1.2 millió példányban fogyott). Ugyanakkor a harcias hangnemet hitelteleníti az a tény, hogy az énekesnő más streaming szolgáltatókon továbbra is elérhető.
Az ügy nagy nemzetközi visszhangot kapott, nemcsak zeneipari platformok, hanem üzleti magazinok is foglalkoztak a Swift-kérdéssel: a hír bejárta az üzleti portálokat a Business Insidertől a Wall Street Journalig és megszólalt több zeneipari szakember, menedzser, többek között a zenei dokumentumfilmekben is gyakran állást foglaló Bono, a U2 frontembere is, aki a kiadókat hibáztatta az alacsony bevételek miatt . Később kiderült, Swift döntése mögött nagy valószínűséggel nem a streaming-ellenesség és a zene ingyenességével szemben vívott Jeanne D’Arc-i harc, hanem sokkal inkább a kiadója, a Big Machine Label Group tulajdonosváltása áll.
OK, DE MI KÖZE ENNEK A MAGYAR ZENEIPARHOZ? ÓÓÓ, nagyon is sok. Az, hogy EJI, vagyis az Előadóművészi Jogvédő Iroda beperelte a Deezer zeneszolgáltatót, azt mutatja, a magyar zeneipar nagyon is fontos tényezőként és bevételi forrásként tekint a streaming szolgáltatóra.
5. A U2 és az ingyen lemez esete: az iTunes-on keresztül megjelent Songs Of Innocence U2-album
Az év nemzetközi zeneipari botrányának tekinthető lemezmegjelenés megosztó marketingfogásnak bizonyult. A zenekar albuma minden előzetes figyelmeztetés nélkül, önkényesen töltődött le az Apple-készülékekre. A zenekar új menedzsere, a korábbi legendás U2-felelős, Paul McGuiness munkáját 2013-ban átvevő Guy Oseary “hatalmas dolog”-nak nevezte a több mint 500 millió regisztrált iTunes-felhasználójának fiókjában, 119 országban megjelenő album-akciót, míg a heves ellenzők vírusnak.
A U2 nagyvonalú gesztusnak szánta az ingyenes elérést, a zenekarért nem kifejezetten rajongó iTunes-közönség spamként és erőszakos gesztusként értékelte azt. Bono később egy U2-Facebookon közzétett videóban elnézést kért az elsöprő erejű online megjelenésért, majd kisebb körben kijelentette, a bocsánatkérést nem komolyan gondolta, csupán poénként.
OK, DE MI KÖZE ENNEK A MAGYAR ZENEIPARHOZ? Kritikus vénával rendelkező diákjainknak mindig azt mondom, hogy a Napstert is két egyetemista találta ki egy kollégiumi szobában a messzi Amerikában, aztán nézd, mi lett belőle… Komolyra fordítva: az Apple akciója egy új típusú marketingmódszer, ami inspirációul szolgálgat neked is, már ami a kreatív megjelentetést illeti. Csinált már ilyesmit Prince (lásd a cikkben alább) a Mary Popkids és A Kutya Vacsorája is, szóval idehaza is fel van adva a lecke.
6. A Billboard felzárkózik
A Billboard slágerlistája hagyományosan a rádiós lejátszásokra épült, azonban 2013-ban, alkalmazkodva a zeneipari változásokhoz, a YouTube-lejátszások is bekerültek a rangsorolási szempontok közé. 2014-ben a streaming és a letöltés is tényezővé vált, azaz a digitális piac ezen két forgalmát is beleszámítják a Billboard-lemezlisták összeállításakor. 2014 novemberében érkezett a bejelentés, amivel még a Forbesban és a New York Timesban is foglalkoztak: az eddig fizikai mozgásokra épülő Billboard 200-as albumlista rangsorolásában immár tényező lesz a digitális piacokon mért mozgás is. A Billboard főszerkesztője, Silvio Pietroluongo szerint ez az új szempont pontosan tükrözni fogja egy-egy album népszerűségét. A Billboard olyan szolgáltatók adatait veszi figyelembe, mint Spotify, Beats Music, Rdio, Rhapsody és a Google Play.
OK, DE MI KÖZE ENNEK A MAGYAR ZENEIPARHOZ? Na? Világos már, milyen fontos dolog a digitális zeneipar az egész világon? Akkor Magyarországon?
7. Leáldozik a DIY-nak? Prince visszatér a Warner Music Grouphoz
2014 áprilisában érkezett a hír: az előadó újra a Warner lemezkiadóhoz tartozik. A hír olyan váratlannak és meglepőnek tűnt, hogy még a BBC is foglalkozott vele.
Prince 18 évvel korábban vált meg a Warnertől hangos és már-már botrányos médiacirkusz közepette. A konfliktus érdekellentétek miatt robbant ki: a zenész jóval gyakrabban kívánt újabb lemezeket megjelentetni, mint ahogy azt a Warner vezetősége és marketing-gépezete jónak tartotta volna. Prince a kiadó rabszolgájának nevezte magát 1995-ben és a ’slave’ szóval az arcán jelent meg az azévi The Brits díjátadón. Sőt, a hírhedt affér idején, annak érdekében, hogy továbbra is lemezeket jelentethessen meg a Warner-szerződés ellenére, a művésznevét is megváltoztatta The Artist-ra – ez utóbbi tettét a Rolling Stone „a rocktörténet 25 legmerészebb karrierlépése” közé sorolta.
Prince innovatív DIY-előadónak bizonyult: Crystal Ball című albuma volt az első weben terjesztett lemez és 2007-ben a bolti megjelenés előtt csatolta Planet Earth című albumát a Daily Mail vasárnapi számához. Az akkoriban 2 millió példányban értékesített napilappal közös akció tiltakozást váltott ki a lemezipari szereplőkből. Prince idén novemberben törölte Facebook-oldalát és Twitter-fiókját is, sőt néhány nemrégiben megjelent dalt is eltávolított a YouTube-ról.
A zenész sosem volt jóban a közösségi médiával és az internettel: „sokáig harcolt a digitális zenebiznisszel is, néhány éve azt nyilatkozta, hogy “az internetnek vége”, s bár a Spotify-on és az iTunes-on például már elérhető, a YouTube-on a mai napig nem találhatóak meg hivatalos klipjei, sőt felhasználók által felrakott Prince-klipeket sem találhatunk az oldalon, kizárólag koncertfelvételeket vagy más típusú user generated Prince-tartalmakat”.
Prince mostani, a Warner javára hozott döntése nem ok és előzmények nélküli: a Billboardban közölt Nielsen SoundScan-adatok szerint 1991 óta az Egyesült Államokban ugyan 18,5 millió példányban kelt el Prince-album, de ebből 14.3 darab a Warner-kiadvány, azaz a 18 év Warner nélkül töltött évben összesen 4.2 millió lemezt adott el Prince önállóan. A zenész főbb bevételei merchandise-ból és élő fellépésekből származtak – a CelebrityTalent számai szerint gázsija 441 millió forint.
A régi-új lemezkiadóval kötött megállapodás értelmében Prince visszakapta korábbi, Warnernél megjelent kiadványainak jogát és a major a korábbi albumok újrakiadását is tervezi. A Warner lelkendezett, a lemezkiadó vezetője, Cameron Strang közleményben jelentette ki: “A Warner Bros Recorsdnál mindenki el van ragadtatva attól, hogy újra Prince-szel dolgozhat: ő egyike a világ legnagyobb sztárjainak és egy valóban egyedülálló tehetség.”
A megállapodásról nem közöltek részleteket, azonban gyanítható, a Warnerrel való újraszerződés egy anyagilag sokkal kedvezőbb verzió Prince számára, mintsem évekig pereskedni a korábbi hangfelvételek jogaiért egykori (és jelenlegi) kiadójával. A döntésnek egy másik aspektusát Bobby Owsinski zeneipari szakember, a Forbes rendszeres publicistája vizsgálta. Owinski szerint a DIY-korszaknak leáldozott, az utóbbi tíz-tizenöt évben pedig bebizonyosodott, nagy sztárok nem képesek önállóan egy olyan hatékony és jövedelmező marketing-gépezetet üzemeltetni, mint a (major) lemezkiadók. A tendenciát Ligeti Gyuri, a Zeneipari menedzsment kurzusunk oktatója is kiemelte idén decemberben tartott előadásában. Elérkeztünk volna a 360 fokos zeneipari szerződések alkonyához?
OK, DE MI KÖZE ENNEK A MAGYAR ZENEIPARHOZ? Nagyon is sok. Ha csak a szerzői jog ismertét, a zenei katalógus jogainak visszanyeréséért indított esetleges bírósági pereket, a lemezkiadók marketinggépezetek hatékonyságát tekintjük a Prince-döntés legfontosabb elemeinek, elgondolkodhatunk azon, egy nagyobb kampány elindítása előtt érdemes-e kiadóban gondolkoznunk? A Tankcsapda mögött nem áll ilyen gépezet, a Quimby hűséges a Tom-Tom kiadóhoz, az Ivan & The Parazol a Gold Record katalógusát erősíti, a Punnany Massif saját céget tett a lemezmegjelenései mögé. Mi lesz a hazai tendencia?
tweet
like
+1