Koncertszervező, zenekari menedzser, promoter, színpadmester vagy éppen zenekari PR-os lennél? Ha valaha is gondoltál arra, hogy a zeneiparban dolgozz, érdemes végigolvasnod az alábbi írást. Morcz Fruzsina, a Zeneipari menedzsment kurzus vezetője tíz alapvető tulajdonságot mutat be, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy ne csak bekerülj, de benn is maradj a zeneiparban.
Egy 2005-ben megjelent kanadai kutatás szerint a zeneiparban működő szakemberek közül csak a zenekari, előadókkal foglalkozó menedzsernek 110 képességre van szüksége ahhoz, hogy jól végezze a munkáját, és akkor még nem beszéltünk a színpadmesterekről vagy éppen a promoterekről.
Az alábbiakban felsorolok az összes zeneipari munkakörhöz szükséges kompetenciákból, készségekből tízet, amire akkor van szükséged, ha a zeneiparban szeretnél dolgozni, legyen az bármelyik területe.
A lista azonban közel sem teljes, hiszen olyan elemek hiányoznak róla, mint a helyes attitűd az ismert emberekkel szemben (azaz a zeneipari szakember nem viselkedik fanatikus rajongóként, nem kezd sikítozásba vagy delíriumos vigyorgásba, ha összefut Lukács Lászlóval a VOLT fesztiválon és kezdő színpadmesterként a színpad mögött egy megoldandó konfliktushelyzetben annak megoldása helyett nem rohan autogramszerzésre használható üres lapért, ha bemutatják neki Delov Jávort; továbbá tiszteletük és elismerésük mellett képes a híresebb előadókat, zenekartagokat elsősorban kollégaként és emberként kezelni).
Nem szerepel ebben a cikkben mint alapvetés a digitális kompetencia, ami a mai munkakörnyezetben alapvető fontosságú (például az ideális zeneipari szakember be tudja kapcsolni a számítógépet, meg tud írni egy e-mailt), a stressztűrő képesség (azaz el tudja viselni, ha késik a zenekar a helyszínről; higgadt tud maradni üvöltözve vitatkozó emberek között stb.), az idegen nyelvi kommunikáció (ami egyre fontosabb, de még mindig nem alapvető kulcskompetencia a zeneiparban Magyarországon).
Nem szerepelnek továbbá az írásomban sok-sok egyéb kompetencia mellett az alábbi képességek: érvényesülési, kapcsolatteremtési, beleérző, kooperációs, konfliktusmegoldó, a kellő szellemi kapacitás, a józanész, a szabályoknak megfelelő helyesírás, (jó) zenei ízlés és például a talpraesettség sem, ugyanakkor ezek legalább olyan fontosak, mint az alább felsorolt és részletesebben bemutatott elvárások.
Jelen írás célja az, hogy azoknak, akik a zeneiparban képzelik el a jövőjüket, legalább első lépésként, alapszinten segítsen eldönteni, alkalmasak-e az ezen a területen végzendő munkára.
Az élet és főleg a magyar zeneipar azonban ennél sokkal nagyobb zsűri: valójában a munka és évek során derül ki, valaki alkalmas-e, továbbá rendelkezik-e bizonyos kompetenciákkal, képes-e fejleszteni azokat.
1. Gyors vagy és gyorsan gondolkodsz.
A zeneipar egy sturkturált, sok elméleti és gyakorlati tudást igénylő iparág, ami gyorsan és folyamatosan változik. Ha elkezdesz a zeneiparban dolgozni, rengeteg olyan helyzettel fogod szembetalálni magad, ahol gyorsan és okosan kell reagálni – és ez nem csak egy személyeskedő vagy sértő posztra való megfelelő, a képviselt előadónak, zenekarnak nem ártó válasz, hanem mondjuk egy elromlott projektor, egy késő bakelitgyártó vagy koncert előtt fél órával a zenekari öltözőben felfedezett zenekari basszusgitár-lopás is lehet. (Velem kezdő menedzserként az utóbbi előfordult, nem kívánom senkinek az élményt.)
Amennyiben nehezen hozol döntéseket, de tudsz ezen változtatni, mert például szorongásból, kisebbségi komplexusból vagy rossz gyerekkori élményekből fakad a lassúságod, mindenképpen csökkentsd a reakcióidőd és keress erre módszereket, segítő szakembereket, legyen az akár pszichológus, kontakt tánc, pszichodráma, kineziológus vagy éppen jóga!
A gyors gondolkodás egy olyan készség, amire az egész pályádon szükséged lesz. Dolgozhatsz a zeneiparban akkor is, ha nehezen reagálsz helyzetekre, de ebben az esetben előfordulhat, hogy a kollégáid gyakran leköröznek vagy nem szívesen dolgoznak majd veled.
2. Rugalmas vagy.
Összeszámolni nem tudom, hány olyan helyzettel találkoztam, mióta a zeneiparban tevékenykedem, ahol kénytelen voltam alkalmazkodni, egy helyzetben több szempontot figyelembe venni, mint amire előzetesen számítottam.
2007-ben az azóta már bezárt Almássy Téri Szabadidőközpontban dolgoztam és szerveztem egy Quimby – Family Tugedör Plusz című kétnapos fesztivált.
A programban szerepelt kiállítás (a civil foglalkozása szerint ötvös Mikuli Ferenc basszusgitáros ékszerei és Kiss Tibor festményei egyaránt ki voltak állítva), volt stand up comedy, direkt erre az eseményre megírt cikkekkel teli fesztivállap (poénhoroszkópot is csináltunk) és még sok-sok minden, tehát egy alapos szervezést és sok figyelmet igénylő esemény volt.
Rengeteget egyeztettünk a stábbal, nagyon vártuk a fesztivált. És bizony a koncert alatt kiderült, hogy mindenféle gonosz okból az egyik berendező szándékosan nem készített be törölközőt a Quimby-zenészeknek, akik, mikor erre én a koncert indulása után ráeszméltem, már fent játszottak és nagyon izzadtak a színpadon. A lehető leggyorsabban kellett döntést hoznom úgy, hogy az összes helyszíni kisegítőként dolgozó barátnőm le volt foglalva. Törölközőnk sehol sem volt raktáron.
Az Almássy földszintjén egy uszoda működött, gyakran jártam le úszni munkaidőn kívül. Lerohantam az öltözőbe, kinyitottam a saját szekrényem és kikaptam a fürdőköpenyemet, majd felrohantam a színpadig és ott, annak szélén állva hatfelé téptem azt.
Kénytelen voltam a helyzethez alkalmazkodni, még akkor is, ha az a fürdőköppeny egy nagyon fontos családi történeteket őrző tárgy volt nekem, mert máskülönben a koncert minősége, a fizető nézők vagy éppen a koncertvégi szokásos zenekar és stáb között zajló kölcsönös hálálkodások, a további együttműködésünk látta volna kárát.
Ezen kívül persze más haszna is lehet egy ilyen problémamegoldásnak: például én hiszem, hogy a zenekar és stábja máig tartó, belém vetett bizalma is nőtt abban a pillanatban, amikor látták, „áldozatok árán” is igyekeztem megoldani a helyzetet.
Ha téged annak idején elmondhatatlanul zavart, hogy a kirándulásokon egy benzinkúton tartott mosdószünet után friss beszélgetőpartnerek összeverődése miatt nem tudtál ugyanoda visszaülni az iskolai buszban; ha amikor farkaséhes vagy, de nincs az imádott szendvicsed a büfében, csak egy másik szendvics, ami legalább olyan finom, és ezért inkább nem eszel, akkor nagyon gondolkozz el azon, tudod-e majd kezelni azt, mikor a turnébuszban Győrtől Szegedig veletek utazó zenekartag-barátnő miatt nem ülhetsz a szokásos helyedre, vagy azt, amikor a hamarosan fellépő előadó koncertkezdés előtt tíz perccel megkér, nyomtasd ki újra a számlistát, mert megcseréltek két nótát és a megbeszélés alatt annyira összerajzolta mindenki az eredetit, hogy jobban járnának a koncert alatt egy újra nyomtatottal, hogy biztosan ne hibázzanak.
3. Nyitott vagy.
Ez alatt nem csupán azt értem, hogy hajlandó vagy-e változtatni a véleményeden egy vita során abban az esetben, ha belátod, nincs igazad, vagy arra, hogy nem hiszed azt, mindent tudsz és épp ezért hajlandó vagy elolvasni egy angol zeneipari könyvet, hanem például azt is, hogy képes vagy olyan emberrel is elbeszélgetni, aki nem azt a zenét szereti, amit te, nem azt gondolja a politikáról, amit te.
Rengeteg egymástól nagyon különböző gondolkodású, eltérő politikai véleménnyel rendelkező, vallású, szexuális preferenciájú, attitűdű és műveltségű embert fogsz megismerni, ha a zeneiparban kezdesz el dolgozni és nyitottság nélkül nem fogsz tudni szakmai és emberi viszonyokat kialakítani.
4. Rendelkezel szervezőkészséggel.
Talán ez az, amit az ezen a listán szereplő készségek közül a legkevésbé kell megindokolni. A BBC-nél dolgozó egykori osztálytársam azt mesélte, a céges felvételin megkérdezték tőle, hogyan látja a hasonló munkakörben végzett munkáját. Eivet azt válaszolta, olyan, mint a zsonglőrködés: az egyik labdát éppen elkapod, a másik még fenn a levegőben és mindre figyelned kell egyszerre, hogy el tudd végezni a mutatványt és megtartsd a ritmust.
A szervezőkészség definíció szerint az, hogy az illető jól össze tudja hozni egy adott projekt megvalósítására a szükséges embereket és/vagy elemeket, jó tervezési készséggel bír, képes a feladatok kiadására (felelősség delegálására) és a projekt határidőre történő megvalósítására.
A szervezőkészség a zeneiparban azt jelenti, hogy például meg tudsz valósítani egy koncertet elejétől a végéig kitalálva és lebonyítva, végig tudsz koordinálni egy lemezmegjelenést és ehhez jó helyen és időben kezdesz hozzá, megfelelő modorral, tervvel rendelkezel és amennyiben a feladat nem egyszemélyes, képes vagy magad köré stábot építeni, őket koordinálni.
5. Jó memóriád van.
Ha koncertszervező vagy, észben kell tudnod tartani a veszprémi és a soproni koncertszervezők nevét (legalábbis az illető arcára érdemes emlékezned, ha a nevét rémületedben már az erre kialakított excelből kell előkeresned személyes találkozásnál), észben kell tartanod például határidőket, teendőket, ígéreteket és személyes benyomásokat is. Ezek mind segíteni fogják a munkád.
Egy elfelejtett és ezért el nem küldött vagy nem aláírt szerződés, egy megígért és nem teljesített telefonhívás nagyon komoly károkat tud okozni.
6. Van rendszerező képességed.
Nem csak arra gondolok, hogy egy idő után, ha ilyen munkakörben dolgozol, képes vagy külön mappába rendezni az Artisjus-műbejelentőket és a beszállítókkal kötött szerződéseket. Ez a képesség segíthet abban, hogy jó zenei profilt alakíts ki egy klubban (mert felismered, hogy két produkcióból egy zeneileg összepasszoló előzenekar és főzenekar páros lehet egy péntek estére), napi ritmust tudsz tartani, azaz mondjuk ébredés után például összeírod a napi teendőidet és azok között tudsz fontossági sorrendet felállítani.
Egy zenei fesztivál vezetőségének és stábjának esetében a rendszerező képesség úgy jelenik meg, hogy éves stratégiai tervet ajánlott készítenie és ebben meg kell határoznia, hogyan készülnek elő az egy év múlva esedékes következő fesztiválra, mi mikor történik a programszervezéstől kezdve a marketingstratégia kialakításán át a jegyárusítás megkezdéséig és a helyszíni előkészületekig.
7. Megbízható vagy.
Legyél bár menedzser, zenekari PR-os, lemezkiadó vezetője vagy éppen koncertszervező, bizonyos helyzetekben a zenekar, az előadó, a készülő/megjelent lemez vagy a Facebook stratégia sorsán túl időnként jelentős összegekért, jogi következményekért, számtalan emberért (az ő fizetésükért, jó hírűkért stb.) is felelsz.
Éppen ezért egy alapvető jellemződ kell legyen az, hogy megbízható vagy. Ha menedzser vagy és becsapod a zenészt a koncertbevétellel kapcsolatban, ha hajlamos vagy nem felvenni a telefonod és később sem visszajelezni, ha fontos és sürgős ügyről van szó; ha nem tartasz be határidőket, nem csinálsz meg feladatokat és azokat nem is delegálod, ha trehány vagy, ha nem vagy érzelmileg beszámítható, nagyon nagy károkat okozhatsz.
Elkezdhetsz ebben az iparban dolgozni, de nagy az esélye, hogy ha a pályád elején így teszel, hamar annak a szélére sodródsz és nagyon rossz híred lesz, vagy ki is kerülsz a szakmából.
8. Felelősségérzeted van.
Jókat bulizni, jókat táncolni, jó borokat inni, pálinkázgatni vagy éppen extrémsportokat űzni jó. Igen ám, de érezned kell a határokat: turnémenedzserként nem lehetsz csatakrészeg a koncert végére, hiszen fontos feladatokat kell még megoldanod; zenekari PR- és marketingfelelősként pedig nem mehetsz el a sivatagba egy Facebook-kampány kezdetekor, hiába is van minden poszt időzítve és azok helyesírása átnézve. Tudnod kell magadat szabályozni és megálljt parancsolni, kockázatos helyzetekben felelősen dönteni.
Természetesen nem a rizikóvállalás nélküli karrierről beszélek.
9. Lelkileg egészséges vagy.
Erről ritkán beszélünk a zeneiparban, pedig elengedhetetlen. Ha a háttériparban szeretnél dolgozni (ami a zeneipar szervezői oldala), alapvető, hogy beszámítható, mentálhigénés szempontból egészséges vagy.
Nem csak arról beszélek, hogy speciális esetben, például egy mániás depresszióval vagy borderline személyiségzavarral rendelkező zenekarvezető mellé egy kiegyensúlyozottságot biztosító menedzser kell, hogy anyagi és szakmai biztonságot adjon, különösen akkor, amikor az “ügyfele” a betegségével, szorongásaival és démonjaival küzd, hanem arról is, hogy valószínűleg átmenetileg nem fogsz tudni koncertszervezőként megvalósítani egy turnét, ha éppen a válásod vagy egy szeretted halála miatt súlyos depressziód van.
Előfordulhat, hogy érzelmileg és/vagy fizikailag bántalmaztak gyerekkorodban, emiatt szorongsz egy olyan főnöktől, aki fel tudja bosszantani magát, mert nehezen kezeled a benned ilyenkor felbukkanó érzéseket vagy lehetséges, hogy egyáltalán nem tudsz delegálni feladatokat a túlzott kontrollmániád vagy bizalmatlanságod miatt. Ezek a nehézségek bizonyos zeneipari munkakörökre alkalmatlanná tehetnek, tehát ha ez az álmod, és olyanok, akiknek szakmai szempontból is számít és releváns a véleménye, ezektől a problémáktól eltekintve alkalmasnak tartanak a zeneipari pályára, kövesd az álmod, de minden esetben kezdj el ezekkel a gondokkal foglalkozni.
Nagyon fontos, hogy törődj magaddal és időnként „állítsd be magadon a gyújtást”, azaz foglalkozz azokkal a lelki problémákkal, amik a munkádban zavarhatnak, akadályozhatnak, magadnak vagy másoknak kárt okozhatnak.
A megfelelő helyen, időben és módon használt empátia és érzékenység alapvető fontosságúak ebben az iparban (például egy biztató beszélgetés formájában egy sikertelen lemez vagy egy megbukott koncert után), de erre csak akkor vagy képes, ha te magad rendben vagy. Törődj magaddal, alapvető.
10. Tájékozott vagy.
A tájékozottságot nem csak úgy értem, hogy tudj arról, el tudod-e hívni vendégművésznek az általad menedzselt előadó koncertjére Pege Aladárt vagy fel tudod sorolni, milyen könnyűzenei televízióműsorok vannak, hanem úgy is, hogy legyen könnyűzenei műveltséged, ismerd a könnyűzenetörténetet.
Ideális esetben nem az első általad szervezett koncert után hallasz először mondjuk a Woodstock fesztiválról, és ismered a fontosabb zeneipari és zenész szereplőket, azaz nem hívod Gerendás Károlynak a Sziget alapítóját (még ilyen keresőszó-összetétel is van, jáááj…) és nem 2016. január 11-én hallottál először David Bowie-ról.
Igen, egy idő után azért majd illik tudni, hogy a Beatles nem lépett fel a Woodstock fesztiválon, Freddie Mercury a Queen énekese volt és Török Ádám egy énekes, dalszövegíró és fuvolás.
Mindez nem azt jelenti, hogy ez az alapműveltség része, mert nem képzi például az általános vagy középiskolai tananyag vagy az érettségi vizsga részét, de a szakmai igényességedhez és tájékozottságodhoz hozzátartozik.
Bár idehaza többek között az iparág kalandos története és a történelmi háttér miatt gyakran elfelejtjük, hogy a zeneipar egy kulturális iparág (azaz egy hajóban evezünk a tánccal és a színházzal, intézményekre lefordítva a Trafó Kortárs Művészetek Házával és a londoni Sadler’s Wells-szel), de ami a napokban történik David Bowie halála, annak hatása és zenei hagyatéka kapcsán, jól mutatja, a könnyűzene a közös történelmünk és kulturális emlékezetünk része.
Illik a pályád elején például elolvasni Jávorszky Béla Szilárd és Sebők János közösen írt könnyűzenetörténeti könyveit és nem csupán a YouTube-ról és az internetről tájékozódni.
Popzenei műveltség nélkül is meg fogsz tudni szervezni egy koncertet, de szakbarbárnak fogsz tűnni és például nehéz lesz veled beszélgetni egy turnébuszban vagy egy backstage-ben, továbbá tekintélyt is nehezen fogsz szerezni, mert a kollégáid akár felszínesnek, tájékozatlannak és igénytelennek is tarthatnak.
Nem szégyen olvasni, nem szégyen kérdezni, nem szégyen beszélgetni, idősebbektől tanácsot vagy véleményt kérni, de nem-tájékozodni bizony nagyon nem szexi!
tweet
like
+1